Ma nem dolgoztunk. A pénzügyesek Finance Development Day-t tartottak. Ez gyakorlatilag egész napos szórakozást jelentett. Azzal kezdtünk az irodában, hogy csapatokat alakítottunk, majd megkaptuk a feladatokat és némi cash-t. Az első feladatunk az volt, hogy menjünk el a megadott címre (egy élelmiszer üzlet), ahol a megadott telefonszámon elérünk majd valakit, aki segít teljesíteni a feladatot. A feladat annyira nem volt érdekes, de az már igen, hogy a 25 perces taxizásért 1800 forint körül fizettünk.

Visszaértve a céghez buszra szálltunk és elvittek minket egy állatmenhelyre, ahol karitatív munkában ketreceket takarítottunk. Előtte viszont levetítettek egy videót arról, hogy milyen körülmények között tartanak egyes országokban állatokat azért, hogy ilyen-olyan szerveiknek fantasztikus tulajdonságokat tulajdonítva kereskedjenek a belőlük készült szerekkel. Természetesen a kínaiak járnak ebben (is) élen, de a malájok sem maradnak el sokkal. Ezen a helyen derült ki, hogy az egyik kollégám Új-Zélandról ugyanabban a házban lakik, mint én. Sok emberrel ismerkedtem meg ma, de a nevüket nem sikerült még megjegyeznem. Talán azért sem, mert még nem nagyon megy a maláj és kínai nevek megértése. Nagyon kedves volt velem mindenki, sokan odajöttek maguktól és érdeklődtek, hogy mit csinálok, hol lakom, mik a terveim. A buszon nem is a kollégáimmal ültem, hanem új emberek mellé, hogy ismerkedjek.

Este még volt egy Johnnie Walker Blue kóstolással egybekötött vacsora, amire már alig jöttek el, úgyhogy lehetett hozni ismerősöket, barátot, akit csak akartál. Nagyon finom volt a kaja, a JW Blue-hoz meg nem értek (csak annyit tudok róla, hogy nem szeretem a whisky-t. Mellesleg a Blue a legdrágább Johnnie, otthon kb 60-70.000 körül van egy üveggel.)

Jó volt ez a nap, mert a taxizás és buszozás során új részeit láthattam Szingapúrnak, közben egész jól szórakoztam és sok új emberrel meg is ismerkedtem. Jövő hét már biztos nehezebb lesz...